2011. február 20., vasárnap

Barátocskáim

Hát igen! Ilyen gyönyörű nap után édes a pihenés...
Olyan jó volt találkozni a rég nem látott barátokkal: napsütéssel, harapnivaló friss levegővel, gágogva repülő vadludakkal, a szigorúan őrzött hóvirágokkal!
Remélem  nem csak D vitaminnal töltődtem fel egy időre. Hanem bízom abban is, hogy a napsugarak is huncutul belém bújtak, hogy megcsiklandozzanak. Amikor éppen a szám görbülne lefelé, vagy mérges ráncaim mélyülnének, különböző szürke, hétköznapi ingereknek köszönhetően.

   Rettentően  várom a tavasz színeit, hangjait, melegét...Ugye nem soká itt lesz?

1 megjegyzés: